A kéz és a csukló sérülései

A hüvelykujj ulnaris vagy radialis oldalszalagjának sérülései

Olyan elváltozások, amelyeket a hüvelykujj alapízülete (metacarpophalangealis ízülete) oldalszalagjainak megnyúlása vagy szakadása jellemez, ami instabilitáshoz, fájdalomhoz és a hüvelykujj használatának nehézségeihez vezet. Leggyakrabban az ulnaris oldalszalag (LCU) sérül („síelők hüvelykujja”), de a radialis oldalszalag (LCR) sérülése is előfordulhat.

A hüvelykujj ulnaris vagy radialis oldalszalagjának sérülései — anatómiai illusztráció

Okok

  • Heveny sérülések: kézre eséskor a hüvelykujj erőltetett helyzetbe kerülése
  • Sportsérülések: gyakoriak síelésnél, kézilabdában, kosárlabdában, röplabdában vagy kontaktsportokban
  • Hirtelen csavaró mozdulatok: a szalag megnyúlását vagy szakadását okozhatják
  • Ismétlődő terhelések: az ízület túlterhelése lazasághoz és krónikus instabilitáshoz vezethet
  • Háztartási vagy munkahelyi balesetek: a hüvelykujj beakadása vagy szélsőséges helyzetbe erőltetése

Tünetek

  • Fájdalom a hüvelykujj tövénél: fogásnál vagy mozgatásnál fokozódik
  • Helyi duzzanat
  • Instabilitás: az az érzés, hogy a hüvelykujj „elcsúszik” vagy fogáskor (csípőfogásnál) erejét veszti
  • A fogóerő csökkenése: nehézség az üvegek kinyitásánál, tárgyak megtartásánál vagy a kulcsok használatánál
  • Bevérzés (kék folt): a sérülés után megjelenhet
  • A mozgékonyság korlátozottsága: a hüvelykujj mozgása fájdalmassá és korlátozottá válik
  • Deformitás: teljes szakadás esetén a hüvelykujj eltérülése (ferdülése) is előfordulhat

Diagnózis

  • Klinikai: szalagstabilitási tesztek a lazaság megterhelés melletti felmérésére, a vizsgálatot az ellenoldali kézzel összehasonlítva végzik
  • Ultrahang: szükség szerint, hasznos a szalag folytonosságának, valamint a Stener-elváltozás (interpozíció) megítélésére
  • MRI: összetett esetekben javasolt

Kezelési lehetőségek

A kezelés a sérülés súlyosságától és az instabilitás mértékétől függ

  • Konzervatív: ficamoknál (rándulásoknál) és stabil, részleges szakadásoknál javasolt. Magában foglalja az ortézissel vagy gipsszel történő rögzítést körülbelül 4–6 hétig, gyulladáscsökkentők adását, valamint fizio- és kineziterápiát a fájdalom csökkentése, illetve a mozgékonyság és az erő visszanyerése érdekében.
  • Sebészi: teljes szakadás, jelentős instabilitás, Stener-elváltozás vagy elmozdult avulziós (kiszakításos) törések esetén ajánlott. A beavatkozás az érintett szalag visszavarrását vagy rekonstrukcióját jelenti, és helyi vagy tájékozódási (loko-regionális, a kar elaltatásával végzett) érzéstelenítésben történik. Az eljárás körülbelül 2–4 cm-es heggel jár. A műtét után átmeneti rögzítés szükséges, majd fokozatos funkcionális rehabilitáció következik a stabilitás és a működés helyreállítása érdekében. Krónikus sérülések esetén a szalag rekonstrukciója szükséges.

Megfelelő kezelés mellett is előfordulhat, hogy a hüvelykujj 6–8 hónapig fájdalmas marad.

Utolsó frissítés: 2026. június 27.

← Vissza az elváltozásokhoz